Szőrmók Állatorvosi Rendelő
                                             
Szeretettel és hozzáértéssel várjuk Önt és Kedvencét

Szívférgekről és a bőrférgekről dióhéjban

 (avagy miért hangoztatják mostanában az állatorvosok, hogy a szúnyogok ellen is szükséges védekezni?)

 

A nyári hőmérséklet emelkedése, és elmúlt évek csapadékos és árvizes időszakai hihetetlen szúnyoginváziót produkáltak. Még ősszel október-novemberben is rengeteg szúnyog él a kertekben, és húzódik be a házakba. A vérszívók elszaporodása, és az utazási szokások megváltozása (egyre több ember utazik a mediterrán országokba kedvencével) két „új” féregfaj elterjedésének is kedvez.

A bőrféreg (Dirofiaria repens), régebb óta (kb. 1998) jelen van hazánkban, míg a szívféreg (Dirofilaria immitis) első hazai fertőződését 2009-re tehetjük. Azóta mindkét fonálféreg fertőződést egyre gyakrabban mutatják ki kutyákban, macskákban, vadászgörényekben is.
Szigethalmon és környékén évek óta találunk bőrférges kutyákat, de újabban sajnos a szívférges esetek száma is folyamatos emelkedést mutat.

 

Mindkét féreggel megfertőződhet az ember is, de míg a kutyákra a szívféreg a veszélyesebb, az embereknél a bőrféreg-fertőzés több problémát okoz.
Mindkét fajt a szúnyogok terjesztik, és fejlődésük is hasonló: a kutya vérében keringő lárvákat (mikrofiláriákat, ezt fontos megjegyezni, mert a vértesztek eredményeiben is így nevezik őket) a szúnyogok vérszívással felveszik, és 2-3 héttel (és 3 vedléssel később) ismételt vérszívással az új gazdaállatba juttatják. A húsevőkben, (kutya, macska, görény) vándorlásuk közben ezután még kétszer vedlenek, majd „kedvenc” tartózkodási helyükre jutva (mely szívférgeknél a tüdőartéria és a jobb szívfél, bőrférgeknél a bőr és a bőralatti szövetek, pólyák) szaporodni kezdenek. A kikelő kis mikrofiláriák azután a gazdaállat vérében keringve várják a következő szúnyogcsípést, mellyel a féregfertőzés már tovább is terjedt...
Érdekesség, hogy a mikrofiláriák legnagyobb sűrűségben este, 18-22 óra között találhatók meg a vérben (amikor a szúnyogok aktivitása a legélénkebb), ezért ilyenkor a legkönnyebb kimutatni őket.

 

Magyarországon a szúnyogszezon márciustól novemberig tart. Fontos, hogy ezalatt az időszak alatt, amennyire lehet, védekezzünk a szúnyogok ellen is. Szerencsére egy nyakörv és több spot-on (nyakra cseppentős) is törzskönyvezve van hazánkban a szúnyogok távol tartására (mely egyébként, magunkról tudjuk, soha nem 100%-os, de a csípések számát fontos – amennyire lehet–csökkenteni). Ezek a készítmények jó távoltartó hatással bírnak a kullancsok ellen is.

Hatékonyabbak azonban azok a készítmények (cseppek vagy tabletták) amelyek képesek a bekerült mikrofiláriák elpusztítására. Mi elsősorban ezt a módszert ajánljuk és javasoljuk.

 

Hogyan kerülhet kutyánk, cicánk szervezetébe, szívébe féreg?

Fertőzött szúnyogok csípésével.

Vérszívás során a szúnyog, mikor egy fertőzött kutyát megcsíp, a vérben lévő mikrofiláriákat (féreglárvákat) is felszívja. Ezek a lárvák a szúnyogok testében 2-3 hét alatt fertőzőképes alakokká fejlődnek, és amikor a szúnyog újra táplálékot keres, szúrásával az új gazdaállatba juttatja a mikrofiláriákat. Itt a bőr alatti szövetekben, vándorlás közben a lárvák teljesen kifejlődnek, és a vénákon át a jobb szívkamrába, majd a tüdőartériákba jutnak. Ott megtelepedve megkezdik az ivaros szaporodásukat, mikrofiláriákat ürítve a véráramba. Ezeket veszik aztán fel a szúnyogok vérszívásukkal.

Amikor a tüdőartéria „megtelik” szívféreggel (kistestű kutyákban ez hamarabb bekövetkezik), a férgek a jobb kamrába, illetve az abba vezető vénába (a hátulsó üres vénába) is behatolnak.
Ha a féregcsomó elzárja az üres vénát, az pár napon belül halálhoz vezet (kavális szindróma). Ez a szövődmény szerencsére ritka. Gyakoribb következmény az erek gyulladása, szűkülete, esetleg elzáródása. A tüdőbeli keringés zavara magas vérnyomáshoz, szívizom megvastagodáshoz, végül szívelégtelenséghez vezet.

 

Milyen tünetekre figyeljünk oda?

Specifikus tünetek nincsenek, a tüdőben és a szívben élő férgek sokáig rejtve maradhatnak. Később köhögés, nyugtalanság, fáradékonyság, nehezített légzés, lesoványodás, láz is előfordulhat. Vizenyő előfordulhat a végtagokon vagy a hasüregben. Előrehaladottabb esetekben az állat hirtelen megerőltetéstől elpusztulhat, de hirtelen halált okozhatnak az elhalt, lelökődött férgek is, melyek trombózishoz vezethetnek, annak a szervnek az elhalását okozva, amelynek az erét elzárták (tüdő, végtagizmok, lép, vese stb.)

Az ember is megfertőződhet a szúnyogcsípéssel, ilyenkor nagyon ritkán alakul ki felnőtt féreg (de előfordul), a lárvák viszont a tüdőbe jutva, ott elakadva gócokat képeznek, helyi elhalásokat okoznak.

 

A bőrférgek általában a kutyák bőrében élnek, de ők is vándorolhatnak. A betegség tünetmentes is lehet, de gyakran láthatóak más betegségre is jellemző elváltozások: viszketés, csomók, dudorok, szőrhullás, bőrpír, nehezen gyógyuló felületi sebek. A fertőzött kutyák környezetüket is fertőzik, hiszen a szúnyogok könnyen továbbviszik a betegséget, az embert is megfertőzve.
Emberekben a féreg a lágy kötőszövetet szereti, így a szemben, a szem körüli bőrben, emlőkben, herezacskóban okoz gyulladásos, fájdalmas csomókat. A férgeket az emberből gyógyszeresen nem lehet kiirtani, csak műtéti úton távolíthatók el.

 

A szívférgesség és a bőrférgesség kezelhető, általában meg is gyógyítható, de mindig veszélyes! Mint minden betegségnél, itt is a megelőzésre kell törekedni. Szerencsére hatékony készítmények állnak rendelkezésünkre a megelőzés terén – mind a szúnyogok elleni védekezéshez, mind a mikrofiláriák elleni terápiában.

 

 

A szívférgesség és bőrférgesség megelőzése